©EU-OSHA/Adam Skrzypczak
A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós stratégiai keretnek megfelelően az EU-OSHA legfőbb feladatai közé tartozik a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések megelőzésének támogatása. A cél nem kizárólag az egyes munkavállalók életének javítása, hanem a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések és halálesetek költségeinek minimalizálása is.
Az utóbbi 10 évben a munkahelyi balesetek száma 25%-kal csökkent. Ennek ellenére a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések évente még mindig 2,4 millió halálesetet okoznak világszerte, amelyből 200 000 Európában történik.
Az EU-OSHA munkavégzéssel összefüggő megbetegedésekre vonatkozó munkájának célja a megelőzés, a politikák és a gyakorlatok megalapozása. Emellett a másik fontos célkitűzés a foglalkozási megbetegedések terheinek mértékére vonatkozó áttekintés elérhetővé tétele.
A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések közé tartoznak:
- Váz-és izomrendszeri megbetegedések
- Stressz és mentális egészségügyi rendellenességek
- Munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések
- Bőrbetegségek
- Biológiai anyagok által okozott munkavégzéssel összefüggő megbetegedések
Jelenlegi projektek
Az EU-OSHA 2015-ben a munkavégzéssel összefüggő megbetegedésekkel kapcsolatos kutatások, politikák és gyakorlatok alábbi három területére vonatkozó áttekintő projektet indított:
Fogalommeghatározások és szabályok
A „munkavégzéssel összefüggő megbetegedés” a munkahelyi jellemzők által okozott vagy súlyosbított megbetegedés. Ezek közé tartoznak a – foglalkozási és nem munkavégzéssel összefüggő tényezőkből álló – összetett okokkal bíró megbetegedések.
A „foglalkozási megbetegedés” minden olyan betegség, amelyet elsősorban a munkavégzés során érvényesülő fizikai, szervezeti, kémiai vagy biológiai kockázati tényezőknek vagy e tényezők kombinációjának való kitettség okoz. A foglalkozási megbetegedések elsősorban azok, amelyek a nemzeti jogszabályokban a munkavégzés során érvényesülő kockázati tényezők következtében kialakuló megbetegedésekként szerepelnek. A foglalkozási megbetegedés elismerése kártérítéshez vezethet, ha egyértelmű, hogy a foglalkozási expozíció és a betegség között ok-okozati kapcsolat áll fenn.
A foglalkozási betegségek európai jegyzéke ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tagállamok nemzeti jegyzékének mely foglalkozási megbetegedéseket kell tartalmaznia. Az európai jegyzék emellett ajánlásokat tesz a kártérítésre, megelőzésre és statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó szabályok bevezetése tekintetében is.
A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések jegyzékbe vett foglalkozási megbetegedésként való elismeréséhez szükséges diagnosztikai és expozíciós tényezőket a nemzeti és uniós szintű iránymutatások határozzák meg. A kártérítéshez emellett – főként az egészségkárosodás és munkaképtelenség minimális mértékére vonatkozó – további tényezőket is lehet alkalmazni. Az éves jelentéseiben – például a munkahelyi biztonság és egészségvédelem helyzetére vonatkozó jelentésekben – számos tagállam közzétesz a jegyzékbe vett foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó adatokat.
Mi okozza a betegségeket a munkahelyeken?
Számos betegséget – ideértve a rákot, légúti megbetegedéseket, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, bőrbetegségeket, mozgásszervi betegségeket és mentális egészségügyi rendellenességeket – okozhat vagy súlyosbíthat a munkavégzés. Bár e betegségek okai igen összetettek lehetnek, egyes munkahelyi expozíciók kiemelt okozói a betegségek kialakulásának vagy súlyosbodásának. Ezek közé tartoznak:
- a veszélyes anyagok, például a kémiai vagy biológiai anyagok, ideértve a rákkeltő anyagokat;
- a sugárzás, ideértve az ionizáló sugárzást, valamint a napból érkező ultraibolya sugárzást;
- a fizikai tényezők, ideértve a rezgéseket, a zajokat, a manuális emelést és az ülőmunkát;
- a munkaszervezéssel kapcsolatos és pszichoszociális kockázati tényezők, például a váltott műszakban végzett munka és a stressz.
Fontos szorosan nyomon követni az ilyen expozíciókkal, valamint azok egymással és a munkavégzés változó formáival való kombinációjával összefüggő kockázatokat.
Figyelemfelhívás és a megelőzés népszerűsítése
A vállalkozások szintjén a helyes gyakorlatok közé tartozik a kockázatmegelőzésre és a munkahelyi jóllétre irányuló kultúra népszerűsítése. Elengedhetetlen emellett, hogy a vállalkozások felmérjék és kezeljék a kockázatokat és tiszteletben tartsák a megelőzés fontossági sorrendjét.
A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések előfordulása csökkentésének másik megfelelő módja a proaktív nyomon követés alkalmazása az egészségkárosodások megelőzése érdekében, illetve az egészségesebb munkahely ösztönzése a munkahely egészségének előmozdítását célzó tevékenységekkel.
