Pszichoszociális kockázatok és mentális egészség a munkahelyen

A pszichoszociális kockázatok a munka rossz tervezéséből, szervezéséből és irányításából, valamint a munka rossz társadalmi környezetéből erednek, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekkel járhatnak. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:

• túlzott munkateher;
• egymásnak ellentmondó elvárások és az egyértelmű szerepkörök hiánya;
• a munkavállalók nem vesznek részt az őket érintő döntésekben;
• a munkavállalóknak nincs ráhatása a munka elvégzésének módjára;
• rosszul irányított szervezeti változás;
• a munkahely bizonytalansága;
• nem hatékony kommunikáció;
• nincs támogatás a vezetőség vagy a kollégák részéről;
• pszichológiai és szexuális zaklatás; és
• nehezen kezelhető ügyfelek, betegek, diákok stb.

A munkahelyi követelmények vizsgálatakor fontos, hogy ne keverjük össze az olyan pszichoszociális kockázati tényezőket, mint például a túlzott munkaterhelés, azokkal a körülményekkel, amikor a munkafeladatok ugyan ösztönzőek és néha kihívást jelentenek, de olyan támogató munkakörnyezet van, amelyben a munkavállalók kellő önállósággal rendelkeznek, és jól képzettek és motiváltak ahhoz, hogy legjobb képességeik szerint teljesítsenek. A jó pszichoszociális környezet elősegíti a jó teljesítményt és a személyes fejlődést, valamint a munkavállalók mentális és fizikai jóllétét.

A munkavállalók akkor élik meg a stresszt, amikor a munkájukkal járó általános követelmények túlzottak, és meghaladják azt, amivel meg tudnak birkózni. Az olyan kapcsolódó mentális egészségügyi problémákon túl, mint a kiégés, a szorongás, a depresszió és akár az öngyilkossági szándék, a tartós stressztől szenvedő munkavállalóknál súlyos fizikai egészségügyi problémák, például szív- és érrendszeri betegségek vagy váz- és izomrendszeri zavarok is kialakulhatnak.

A szervezetre nézve a negatív hatások közé tartozik a rossz általános vállalati teljesítmény, a megnövekedett távollét és kimerültség (a munkavállalók betegen jelennek meg a munkahelyükön, és nem képesek hatékonyan dolgozni), a magasabb fluktuáció, valamint a megnövekedett baleseti és sérülési arány. A mentális egészséggel összefüggő távollétek általában hosszabbak, mint az egyéb okokból eredő távollétek, és a munkával kapcsolatos kockázati tényezők fontos szerepet játszanak a korengedményes nyugdíjba vonulás arányának növekedésében. A vállalkozásokra és a társadalomra háruló költségek a becslések szerint jelentősek, és nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.

Az EU-OSHA által 2022-ben elvégzett OSH Pulse felmérés szerint a munkavállalók 27%-a él át olyan stresszt, szorongást vagy depressziót, amelyet a munka vált ki vagy tovább súlyosbít. Megállapították, hogy a munkavállalók egészségére a legkárosabb hatást kifejtő pszichoszociális kockázatok a kedvezőtlen munkaidő és a munka intenzitása. 

A pszichoszociális kockázatok kezelésére a prevenciós, holisztikus és szisztematikus megközelítés tűnik a legeredményesebbnek. Az EU-OSHA új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérése (ESENER) annak feltérképezésére hivatott, hogyan reagálnak az európai vállalatok a pszichoszociális kockázatokra, illetve hogyan kezelik azokat, azonosítva a támogatás főbb mozgatóit, akadályait és követelményeit. A felmérés szerint a pszichoszociális kockázatok kezelése sokkal nehezebbnek bizonyul, mint a „tradicionális” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok kezelése. További elemzések azt mutatják, hogy különösen a mikro- és kisvállalkozások hajlamosak alábecsülni a pszichoszociális kockázatokat, és gyakran hiányoznak a megfelelő megelőző intézkedések. Minden vállalatnál és minden tagállamban tudatosítani kell a kérdést, és ágazatonként egyszerű gyakorlati eszközöket kell rendelkezésre bocsátani a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok kezelésére. 

Az uniós politika elismeri, hogy a mentális egészséggel átfogó módon kell foglalkozni valamennyi szakpolitikai területen, beleértve a munkahelyi mentális egészséget is. 

Megfelelő megközelítéssel a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a vállalkozás méretétől és típusától függetlenül megelőzhető és sikeresen kezelhető. 

A munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok kezelése nem csupán erkölcsi kötelesség és jó befektetés a munkáltatók számára, hanem a 89/391/EGK keretirányelvben előírt jogi kötelezettség is, amelyet a szociális partnereknek a munkával kapcsolatos stresszről, valamint a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló keretmegállapodásai támogatnak.

A munkáltatók jogi felelőssége biztosítani a munkahelyi kockázatok megfelelő értékelését és ellenőrzését. A kockázatok jobb és hatékonyabb azonosítása és kezelése érdekében elengedhetetlen, hogy bevonják a munkavállalókat is bevonják a folyamatba. A munkavállalók és képviselőik ismerik legjobban a munkahelyükön felmerülő problémákat, és az ő bevonásuk bizonyítottan sikertényező a munkahelyi pszichoszociális kockázatok elleni küzdelemben. 

További információk a gyakorlati útmutatóról itt.