Egészségügyi és szociális ellátási ágazat és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem

Ez az ágazat a foglalkoztatás szempontjából is az egyik legfontosabb ágazat, amely a hivatalos ellátási környezetben - például kórházakban, orvosi rendelőkben, ápolási és gondozási otthonokban - dolgozóknak, de a saját otthonukban gondozó gondozóknak is munkát biztosít. Mindannyian számos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatnak vannak kitéve, amelyek közül a legfontosabbak a következők (a teljesség igénye nélkül):

• Pszichoszociális kockázatok: a munkavállalók ki vannak téve erőszaknak és zaklatásnak, traumatikus eseményekkel, nagy munkaterheléssel, az életük végén lévő emberekkel való foglalkozással, a többfeladatú munkavégzés szükségességével, a műszakbeosztásban végzett munkával, a magányos munkavégzéssel, a kiégéssel, a mobbing vagy a zaklatás jelenségével, valamint a munka feletti kontroll hiányával kell szembesülniük, amelyek mind ismert stressztényezők.
• Ergonómiai kockázatok: a terhek emeléséhez kapcsolódóan, hosszan tartó állóhelyzet, nagy munkaterhelés és kényelmetlen testhelyzetben végzett munka.
• Biológiai kockázatok: a biológiai anyagokkal, például vérben közvetített kórokozókkal és fertőző mikroorganizmusokkal szembeni expozíció bármely formájához kapcsolódóan. Ezek közé tartozik a Covid19-nek való kitettség is.
• Vegyi kockázatok: amely a gyógyszerek vagy veszélyes vegyi anyagok napi alkalmazásához kapcsolódik, és kockázatot jelent az ilyen anyagoknak kitett személyekre nézve.
• Fizikai kockázatok: például csúszások, botlások és esések, ionizáló sugárzás, zaj stb.

Emellett számos olyan környezeti tényező van, amelyek hatással vannak az ebben az ágazatban dolgozó munkavállalókra, és amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni: az idősödő népesség és az idősödő munkaerő; a reformokat és beruházásokat igénylő egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerek; az uniós polgárok megfizethető, megelőző és gyógyító, megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz való joga; az ágazat digitalizációja és a munkakörülmények gyakran alacsonyabb szintűek, mint a más ágazatokban dolgozó munkavállalók esetében. Azt a tényt is ki kell emelni, hogy az ágazatban nagyrészt nők végzik a munkát.

Ez a projekt összhangban van számos európai uniós stratégiával, például az Európai Unió 2021-2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerettel és a gondozási ágazatra vonatkozó európai stratégiával. Kidolgozása a szociális jogok európai pillére keretében, az ágazat szociális partnereivel és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben történik.

A projekt a következő kutatási területekre összpontosít:

Az ágazat számokban

Az Európai Unió egészségügyi és szociális ellátási ágazatában a munkavédelem aktuális helyzetének felmérése folyamatban van. Ez a mélyreható összehasonlító kutatás különböző felmérések és publikált dokumentumok figyelembevételével készült.

Egészségügy

Tekintettel az egészségügyi ágazat kiterjedtségére, egy adott kutatási terület a munkavállalók egy vagy néhány kategóriájára koncentrál, hogy fényt derítsen sajátos munkakörülményeikre, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázataikra.

Otthoni gondozás

Ez a kutatási terület az otthoni ápolási-gondozási ágazat munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretbeli hiányosságait szeretné pótolni. Elemzés végeznek az ilyen típusú, nem ellenőrzött körülmények között, kevés vagy semmilyen közvetlen felügyelet mellett végzett munkához kapcsolódó különleges kockázatok feltárására, valamint a megelőzésükre irányuló intézkedések érdekében. A bevált gyakorlatok fejlesztésére és a munkavállalói részvétel ösztönzésére kerül a hangsúlyt.

Hosszú távú gondozás

Az otthoni ápolási ágazathoz hasonlóan a tartós ápolás-gondozás kutatási területe is hozzájárul a témával kapcsolatos információhiányok áthidalásához, az ágazati kockázatok azonosításához és a megelőző intézkedések feltérképezéséhez. A gyakorlati eszközöket is népszerűsíti, és hangsúlyozza a munkavállalói részvétel, a szociális párbeszéd és a bevált gyakorlatok fontosságát.

Az izom- és csontrendszeregészsége

Az alábbiakban azokat a felmerülő és legelterjedtebb foglalkozási kockázati tényezőket vizsgáljuk meg, amelyek hozzájárulnak a váz- és izomrendszeri megbetegedések kialakulásához az említett szakosított munkavállalók körében, valamint ezek megelőzésének és kezelésének módját. Emellett megosztja az e munkavállalók váz- és izomrendszeri egészségének javítását célzó kezdeményezéseket, bevált gyakorlatokat és eszközöket. Rávilágít továbbá a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a pszichoszociális jóllét közötti kapcsolatra.

Mentális egészség

Az ágazatban dolgozók mentális egészségét úgy érintik, hogy megvizsgálják a főbb munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket és azt, hogy az ágazatban működő szervezetek miként kezelik ezeket, valamint azt, hogy ezek hogyan gyakorolnak kölcsönhatást más egészségügyi problémákkal, például a szív- és érrendszeri betegségekkel és a mozgásszervi megbetegedésekkel. A projekt a bevált gyakorlatok eseteit és tájékoztatást nyújt arról is, hogy miként lehet megtartani a mentális egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalókat, illetve hogyan lehet elősegíteni a visszailleszkedésüket.

Digitalizáció

Az új technológiák fejlesztése és azok egészségügyi és szociális ellátási ágazatra való alkalmazása jelentős volt az utóbbi években. A feladatok automatizálásának új lehetőségei, az ápolási szolgáltatásokat nyújtó digitális platformok megjelenése vagy a szakemberek újonnan szerzett digitális készségei viszont új munkavédelmi kockázatokat hoztak felszínre, különösen a pszichoszociális kockázatokat, amelyekkel ez a kutatás foglalkozik.