A fogyatékosság és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság

© Andrey Popov - stock.adobe.com

Jelenleg az Európai Unióban (EU) élő 42,8 millió munkaképes korú fogyatékossággal élő embernek körülbelül a fele foglalkoztatott. Az egészségügyi problémával küzdők vagy a fogyatékossággal élők számára lehetővé kell tenni, hogy tovább dolgozhassanak, beléphessenek a munkaerőpiacra, illetve visszatérhessenek oda. Következésképpen alapvető fontosságú egy olyan akadálymentes és befogadó munkamodell, amely képes befogadni a sokszínű munkaerőt, és megkönnyíti a munkaerőpiacra való visszatérést és belépést, valamint a foglalkoztatásban való megtartást.

A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag

A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag az Európai Bizottság fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló szélesebb körű stratégiájának (2021–2030) egyik kiemelkedő kezdeményezése. Célja annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő eséllyel férjenek hozzá a munkaerőpiachoz, lehetővé téve számukra, hogy foglalkoztatottak maradjanak, és ennek eredményeképpen nagyobb társadalmi befogadásban és gazdasági önállóságban részesüljenek.

A csomag hat területre összpontosít, amelyek közül a következők tartoznak az EU-OSHA tevékenységi körébe:

  • Az észszerű alkalmazkodás biztosítása a munkahelyen, azaz a munkakör vagy a munkahely minden olyan változtatása, amely ahhoz szükséges, hogy a fogyatékossággal élő személy pályázni tudjon a munkakörre, el tudja látni a munkaköri feladatokat és előre tudjon lépni, illetve részt tudjon venni a képzésben.

  • A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásban tartása és a krónikus betegségekkel összefüggő fogyatékosságok megelőzése.

  • Szakmai rehabilitációs programok biztosítása betegség vagy baleset esetén.

Az EU-OSHA a megfelelő források összegyűjtésével és fejlesztésével aktívan hozzájárul a csomagban felvázolt célkitűzések eléréséhez.

A munkáltatók jogi kötelezettségei

Az EU-ban a fogyatékossággal élő munkavállalókat mind a megkülönböztetés elleni, mind a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok védik, egyes tagállamok pedig túl is lépnek ezeken a minimumkövetelményeken. 

A foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv (2000/78/EK tanácsi irányelv) egyedi rendelkezéseket tartalmaz a többek között a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozóan. Az irányelv kötelezi a munkáltatókat, hogy biztosítsák az észszerű alkalmazkodást a fogyatékossággal élők számára, lehetővé téve számukra a foglalkoztatásban és a képzésben való részvételt.

A munkavédelemre vonatkozó jogszabályok, például a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló keretirányelv (89/391/EGK irányelv) előírja a munkáltatók számára, hogy a kockázatokat a forrásuknál előzzék meg, és végezzenek kockázatértékelést a munkahelyen. Ez a megközelítés értékesnek bizonyul a fogyatékossággal élő munkavállalók támogatásához szükséges alkalmazkodási lehetőségek azonosításában. Ezen túlmenően ezek a szabályozások kötelezik a vállalatokat és a munkáltatókat, hogy védjék meg a különösen érzékeny csoportokat a kifejezetten őket érintő veszélyektől. Viszont a kockázatok megelőzése és a munka megkönnyítése, amely minden munkavállalót érint, lehetővé teheti a fogyatékossággal élő munkavállalók számára, hogy folytassák a munkát.

Ebben az összefüggésben a munkahelyi követelményekről szóló irányelv(89/654/EGK irányelv) hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az olyan szempontokra, mint az ajtók, átjárók, lépcsőházak, zuhanyzók, mosdókagylók, munkaállomások és mosdók, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek használnak.

Kockázatmegelőzés és egészségfejlesztés

A krónikus állapotú és fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásban maradásának támogatása szempontjából döntő fontosságú tényező egy olyan szilárd rendszer bevezetése, amely kezeli a kockázatokat, és előmozdítja az egészséget és a jóllétet. Az olyan kulcsfontosságú területek kezelésével, mint a balesetek, a váz- és izomrendszeri megbetegedések, a munkával összefüggő stressz, a veszélyes anyagoknakvaló kitettség, a munkával összefüggő megbetegedések és a túlzott zaj, a munkahelyek csökkenthetik az egyénekre és a gazdaságra háruló terheket.

Visszatérés a munkába

Ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők közép- és hosszú távú betegszabadságot követően sikeresen visszatérjenek a munkába, elengedhetetlen egy jól megtervezett és szisztematikus megközelítés. Ezért alapvető fontosságú, hogy a különböző szakterületek szakemberei (egészségügyi szakemberek, foglalkozásterapeuták, akadálymentesítési és fogyatékossági szakértők, munkavédelmi szakemberek, humánerőforrás-személyzet stb.) együttműködjenek egy olyan program megtervezésében és végrehajtásában, amely elősegíti a fogyatékossággal élő személyek eredményes visszatérését és tartós foglalkoztatását.

Az EU-OSHA korábbi kutatásai azt mutatják, hogy a legsikeresebb tervek a korai beavatkozás egészségügyi erőforrásait, a munkahelyi alkalmazkodással és a foglalkoztatással kapcsolatos tanácsadást, a munkára összpontosító pszichológiai támogatást, a szakképzést és a szakmai iránymutatást, valamint a szociális biztonsági rendszerekhozzájárulását ötvözik. Ez a személyre szabott megközelítés figyelembe veszi mind a munkavállalók, mind a munkáltatók sajátos igényeit és körülményeit.

A munkahelyi alkalmazkodás magában foglalhatja a feladatok és kötelességek átrendezését, a berendezések átalakítását, a munkarend megváltoztatását és a munkavállalók átképzését. A biztonsági és egészségügyi kockázatértékelés segíthet az alkalmazkodás megválasztásában.

Idősödő munkaerő

A fogyatékossággal élők aránya az életkor előrehaladtával általában növekszik, ami fontos tényező az európai munkaerő elöregedésének jelenlegi kontextusában. A számos tagállamban emelkedő nyugdíjkorhatárral párosulva a fogyatékossággal élő munkavállalók száma várhatóan tovább fog nőni az EU-ban.

Ezért az olyan intézkedések, mint a hatékony megelőzés, az akadálymentes munkahelyek és a munkába való visszatérést támogató átfogó politikák felbecsülhetetlen értékűnek bizonyulnak a munkaerő idő előtti kilépésének megelőzésében és a fenntartható munkamodell megőrzésében.

Munkavégzés rossz egészségi állapot mellett

Számos rossz egészségi állapotú és fogyatékossággal élő személy megfelelő alkalmazkodással kényelmesen, biztonságos körülmények között dolgozhat. A szükséges konkrét támogatás és intézkedések az adott személytől és az állapotától függenek. Íme néhány példa: 

  • Rák: a rákbetegek munkába való visszatérésének megkönnyítése magában foglalhatja a fokozatos visszatérést és a munka rugalmasabbá tételét.

  • Szív- és érrendszeri betegségek (CVD):  minimalizálni kell a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőkre ható munkahelyi kockázati tényezőket, mint például a megerőltető munkát, a munkahelyi stresszt, a hosszú munkaidőt, az éjszakai munkát és a többműszakos munkavégzést, valamint a vegyi anyagokkal, például szén-monoxiddal szembeni kitettséget. Ezeket az intézkedéseket munkahelyi egészségfejlesztési kezdeményezésekkel kell kiegészíteni, beleértve a fizikai aktivitást, az egészséges táplálkozást, az alkoholfogyasztás és a dohányzás csökkentését, valamint a rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat az olyan kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás vagy a prediabétesz felderítése érdekében.

  • Hosszú Covid: támogatni kell a Covid19 akut vagy hosszabb távú tüneteivel, például extrém fáradtsággal küzdő munkavállalókat a munkába való visszatérésükben.

  • Mentális egészség és munkával összefüggő stressza rossz munkahelyi mentális egészség – akár összefügg a munkával, akár nem – hatékony kezelése ötvözi a megelőzési intézkedéseket és a támogatást, például a tanácsadást és az olyan intézkedések végrehajtását, mint a rugalmas időbeosztás, a kiegészítő képzés és segítségnyújtás, valamint a munkahelyi zajok csökkentése. Az öngyilkosság megelőzésére irányuló proaktív megközelítés bevezetése is tanácsos.

  • Reumatikus és váz- és izomrendszeri megbetegedéseka reumatikus és váz- és izomrendszeri megbetegedések a leggyakoribb munkával összefüggő megbetegedések közé tartoznak az EU-ban. A munkahelyi alkalmazkodási intézkedések közé tartozhat a rugalmas munkavégzés az orvosi találkozók miatt, a távmunka, a feladatok módosítása a fizikai terhelés csökkentése érdekében, valamint az ergonomikus felszerelések.

Ha többet szeretne megtudni a fogyatékossággal élő munkavállalók és a munkavédelem témájáról, valamint a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag keretében nyújtott hatékony támogatásról, tekintse meg az EU-OSHA Betegség, fogyatékosság, foglalkoztatás és munkába való visszatérés című OSHwiki cikkét. Felbecsülhetetlen értékű gazdag forrásgyűjteményt talál itt.