© IStockphoto / ismagilov
A digitalizáció gyorsan megváltoztatja a munka világát, új és korszerű munkavédelmi megoldásokat igényel. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kutatási programjának célja, hogy megbízható információkkal lássa el a politikai döntéshozókat, a kutatókat és a munkahelyeket a digitalizáció munkavédelemre gyakorolt lehetséges hatásairól annak érdekében, hogy időben és hatékonyan léphessenek fel a munkavállalók biztonsága és egészsége érdekében.
Az olyan technológiák megjelenése, mint a mesterséges intelligencia (AI), a nagy mennyiségű adatok, az együttműködő robotika, a dolgok internete, az algoritmusok, a digitális munkaügyi platformok, és ezzel egyidejűleg a távmunkában dolgozó munkavállalók számának jelentős növekedése lehetőségeket kínál a munkavállalók és a munkáltatók számára, ugyanakkor új kihívásokat és kockázatokat is jelent a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából. A kihívások és kockázatok kezelése és a lehetőségek kihasználása attól függ, hogy a technológiák miként kerülnek alkalmazásra, irányításra és szabályozásra a társadalmi, politikai és gazdasági tendenciák vonatkozásában.
A digitalizációról és a munkavédelemről szóló előretekintő tanulmányára építve az EU-OSHA „A munkavédelem áttekintése” című kutatási projektet folytat (2020-2023), amelynek célja, hogy a digitalizáció a munkahelyi biztonság és egészségvédelem összefüggésében jelentkező kihívásokkal és lehetőségekkel kapcsolatban alapos információkat nyújtson a szakpolitikák, a megelőzés és a gyakorlat érdekében.
A következő területekkel foglalkozik:
- Fejlett robotika és mesterséges intelligencia
-
A mesterséges intelligencia alapú rendszerek és a fejlett robotika átalakítja az emberi munka tervezésének és végrehajtásának módját. Az ilyen testet öltött (pl. robotika) vagy testet nem öltött (pl. intelligens alkalmazások) rendszerek bizonyos fokú autonómiával képesek fizikai vagy kognitív feladatokat végrehajtani és konkrét célokat elérni.
Ennek jelentős pozitív hatásai vannak, nemcsak az üzleti termelékenység, hanem a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából is. A munkavállalókat például ki lehet vonni a veszélyes környezetből és feladatokból, és optimalizálni lehet a munkaterhelést. Az ilyen rendszerek képesek elvégezni a magas kockázatú vagy nem kreatív, ismétlődő feladatokat, amelyek számos hagyományos és újonnan megjelenő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázattal járnak, az alacsony kockázatú feladatokat és a produktív vagy akár kreatív munkatartalmat pedig a munkavállalókra hagyják.
Mindazonáltal az ilyen mesterséges intelligencián alapuló rendszerek munkahelyi alkalmazásával kapcsolatban számos kihívás merül fel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából, amelyek főként az ilyen rendszerek és a munkavállalók közötti kölcsönhatásból erednek, mint például a váratlan ütközések, a túl nagyfokú megbízhatóság stb., de pszichoszociális és szervezeti szempontokhoz is kapcsolódnak, amelyekkel foglalkozni kell.
Az ezen a területen végzett kutatások meghatározzák és elemzik a fejlett robotika és a mesterséges intelligencia alapú rendszerek fizikai és kognitív feladatok automatizálása céljából történő alkalmazásával kapcsolatos lehetőségeket, valamint a kihívásokat és kockázatokat, kiemelve számos további kérdést, beleértve az ember-gép interakciót és a bizalmat.
- A munkavállalók irányítása mesterséges intelligencia segítségével
-
A mesterséges intelligencia és a digitális technológiák a munkavállalók irányításának új formáit teremtették meg. Az irányítás korábbi formáival ellentétben, amelyek nagyrészt emberi vezetőkre támaszkodnak, a mesterséges intelligenciát alkalmazó munkaerő-irányítás olyan új irányítási rendszerekre és eszközökre vonatkozik, amelyek különböző forrásokból valós idejű adatokat gyűjtenek a munkavállalók viselkedéséről annak érdekében, hogy tájékoztassák a vezetést és támogassák az algoritmusokon vagy a mesterséges intelligencia fejlettebb formáin alapuló automatizált vagy félautomatizált döntéseket.
Az ezen a területen végzett kutatások azonosítják és elemzik az új rendszerek által a mesterséges intelligencia alapú irányítás számára nyújtott lehetőségeket, mivel ezek a rendszerek támogathatják a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítását célzó döntéseket, amennyiben átlátható módon kerülnek kialakításra és végrehajtásra, és a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció biztosított.
A kutatás továbbá feltérképezi és elemzi a jogi, szabályozási, etikai és adatvédelmi kihívásokat és kockázatokat, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos aggályokat, különösen a pszichoszociális kockázati tényezők tekintetében, amelyeket a munkavállalók nyomon követésének és irányításának ezen újszerű formái szintén kiválthatnak.
- Digitális platformalapú munkavégzés
-
Digitális platformalapú munkának minősül minden olyan fizetett munka, amely egy online platformon, azon keresztül vagy annak közvetítésével valósul meg, azaz egy olyan digitális technológiákkal működő online piactéren, amely megkönnyíti a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő-kínálat összehangolását. A platformokon keresztül végzett munka nagyon sokféle lehet: tartalmazhat összetett vagy egyszerű feladatokat, kognitív vagy manuális feladatokat, és lehet online, teljesen virtuálisan, vagy helyben, személyesen végzett munka.
A digitális platformalapú munka foglalkoztatási lehetőségeket kínál olyan földrajzi területeken dolgozó munkavállalók számára, ahol ilyen lehetőségek nincsenek, vagy a munkavállalók marginalizált csoportjai számára, de számos kihívást és kockázatot is magában hordoz a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét illetően, amelyekkel foglalkozni kell.
A platformalapú munka területén a kutatási projektek célja:
- a platformalapú munka lehetőségeinek, kihívásainak és kockázatainak elemzése és megvitatása;
- a platformalapú munka típusainak és a kapcsolódó kockázatok és lehetőségek feltérképezése;
- a platformokon dolgozókat érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok megelőzését szolgáló szakpolitikák példáinak meghatározása; és
- a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megelőzését szolgáló gyakorlati eszközök fejlesztésének támogatása.
- Intelligens digitális rendszerek
-
A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmét szolgáló új megfigyelőrendszerek, például okostelefon-alkalmazások, viselhető eszközök, mobil megfigyelő kamerák vagy drónok, intelligens szemüvegek, IKT-alapú alkalmazások és intelligens egyéni védőeszközök kerülnek kifejlesztésre a munkavédelem figyelemmel kísérése és javítása céljából. Használhatók például a munkavállalók fiziológiai vagy mentális állapotának - például a stressz, a fáradtság, az éberség és a pulzusszám, valamint a testtartás és a testmozgás - megfigyelésére, a munkavállalók veszélyes területeken tartózkodásának nyomon követésére, a munkavállalók oktatására, illetve a munkavállalók vezetői vagy akár a segélyszolgálatok riasztására. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem lehetőségei mellett felmerülnek aggályok is, például az adatvédelemmel, a tulajdonjogi kérdésekkel, a hatékonysággal és a szabványosítással kapcsolatban.
Ebben a tanulmányban felmérjük ezek hatásait az új megfigyelőrendszerek (technológiák) típusainak, felhasználásának (például a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi előírások betartásának támogatása, hatékony végrehajtás vagy képzés), valamint a megvalósításukkal és kialakításukkal kapcsolatos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívások és lehetőségek elemzésével. Emellett áttekintés olvasható a munkahelyi forrásokról (például gyakorlati kódexek, vállalati szintű irányelvek, ajánlások, útmutatások, protokollok és képzések).
A tanulmány dokumentumalapú elemzésből, interjúkból és helyszíni vizsgálatokból áll. 2023-ban magas szintű munkaértekezletre kerül sor az eredmények megerősítésére.
- Távmunka
-
Távmunkának minősül minden olyan munkavégzési forma, amely digitális technológiák felhasználásával otthonról vagy általánosabban a munkáltató telephelyétől vagy egy meghatározott helytől távol végezhető munka. A távmunka lehetőségeket, kihívásokat és kockázatokat rejt magában, amelyeket érdemes szem előtt tartani, amikor a jövőbeli fejleményekről gondolkodunk, beleértve a munkaerő nemek közötti egyenlőségre és sokszínűségre gyakorolt hatását, valamint az ágazatok és foglalkozások közötti eltérő hatásokat, továbbá az új és újonnan megjelenő technológiákat, beleértve a kiterjesztett valóságot és a virtuális valóságot, amelyek várhatóan szerepet játszanak majd abban, hogy a távmunka egyre több vállalkozás és munkavállaló számára elérhetővé váljon.
E területen számos projekt - amelyek szintén az EU-OSHA korábbi kutatásaira épülnek - térképezi fel a távmunka lehetőségeit, kihívásait és kockázatait, amelyek célja a távmunkavállalók, a munkáltatók és más érintettek tudatosságának növelése.
Az EU-OSHA Munkavédelem a digitalizált világban című, 2023-tól 2025-ig tartó kampánya felhívja a figyelmet a digitalizációra és a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre, és további gyakorlati forrásokat biztosít.